Látnivalók

Bencés Főapátság

A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.

Hefter Üveggaléria és Múzeum

A Hefter Üveggalériába látogatók megismerkedhetnek Hefter László Ferenczy-díjas üvegművész munkásságával, időszaki kiállítások keretében hazai és külföldi képző- és iparművészek munkáival. 

Szent István Dombormű

Vasútállomás falán egy 1938-ban Zászlós István által készített bronz dombormű fogadja az ideutazót. Azt az eseményt ábrázolja, amikor István király Szent Márton hegyéről (Pannonhalmáról) indult Koppány ellen.

Mindenki Keresztútja

A kálvária magánkezdeményezésből jött létre. Tervezte és készítette Horváth György helyi keramikus, megvalósításában több lelkes civil is részt vett.

Arborétum és Gyógynövénykert

A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években.

Millenniumi Emlékmű

A magyar honfoglalás 1000. évfordulójára 1896-ban, az akkori Magyarországon hét millenniumi emlékművet létesítettek, ezek közül az egyik Pannonhalmán található. A hét honfoglaló magyar törzs emlékére kialakított építményt eredetileg 26 méter magas volt. Alapkőletételére 1896-ban, felavatására 1897-ben került sor. A kápolnaszerű kerek építményt 1937-38-ban felújították, ekkor nyerte el jelenlegi formáját.

Lombkorona Sétány

A sétány egy halat, mint keresztény szimbólumot formáz, kilátópontként is működik, kerekesszékkel is bejárható, közel 80 m hosszú, a legmagasabb pontja a talajszinttől 14 m magasságban van.

Boldog-Mór Kilátó

A kilátó az egyik első magyar származású főpapról, Boldog Mórról kapta nevét, aki fiatalon, 30 éves kora körül lett a 996-ban alapított monostor harmadik apátja, majd 1036-ban István király pécsi püspökké nevezte ki. Alakját már a 15. századtól szentként említik, 1848-ban avatták boldoggá.

Holocaust Emlékmű és Zsinagóga

Az emlékmű a városból és térségéből a II. Világháború alatt elhurcolt zsidók emlékére állíttatta a Karzat Kulturközpont Alapítvány 2004-ben, mely Chesslay György szobrászművész alkotása. Az alkotás a bechrámi zsingaóga kapuját idézi. Mögötte található a XIX. század végén épült ortodox zsinagóga, mely az akkoriban a városban és térségben élő zsidó családok adományaiból építettek.

Kelemen Krizosztom Emlékkő

2001. május 21-én avatták fel az emlékművet az 1950-ben elhunyt Kelemen Krizosztom volt pannonhalmi főapát emlékére, aki a II. világháború alatt számos életet mentett meg. Az emlékmű a Pándzsa Klub, a főapátság, a helyi önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és magánszemélyek segítségével készült. Az emléktábla bronz domborművét Horváth György helyi keramikus készítette.

Szent Imre Herceg Emlékmű

Az Ilaki erdő Herceg-hegy nevű dombján áll az 1896-ból származó emlékoszlop, melyet Magyarország millenniumakor emeltetett Fehér Ipoly főapát. A legendák szerint 1031-ben Imre herceg egy vadászat alkalmával baleset áldozata lett, egy sebesült vaddisznó tépte szét. Az emlékmű megtekintése kiváló kitérő a túrák kedvelőinek.

Szoborpark

A város központjában, a Szabadság téren lévő parkban/ligetben található az 1940-ben épült országzászló, melyet Kelemen Krizosztom adományozott a településnek. Tégla talapzaton kovácsoltvas zászlótartó magasodik, csúcsán kereszttel, talapzatán díszes kiképzéssel, rajta felirat: „Isten áldd meg a magyart!„ Zászlós István és Schima Bandi iparművészek alkotása. A parkban található még az Árpád-dombormű, a Szent István és Géza fejedelem szobra is.

Magtár

A majorsági épülettel szembeni impozáns emeletes téglaépület, melyet Sajghó Benedek főapát idején, 1783-ban a majorsági pincékből kihordott mesterséges halomra építettek. Régebben nyitott volt, csak későbbiekben falazták be boltíveit az 1800-as évek elején. Jelenleg a Magtár Művészeti Alapítvány tulajdonában van, kik kulturális célra kívánják hasznosítani az épületet.